Tel.: +36 20/481 07 86
www.toscanapizza.hu

Házhozszállítás: 12-23 óráig
A minimál kiszállítási értékünk 800 Ft

Kiszállítás Újpesten,
a XV. ker.(Bánkút u.-Kolozsvár u. vonaláig),
és a XIII kerületben az Árpád hídig ingyenes.


Házhozszállítás
Próbáld ki online rendelési felületünket!
www.toscanapizza.hu
főoldal

A pizza története

A legenda szerint századokkal ezelőttre nyúlik vissza a pizza története… Történt pedig, hogy egyszer egy szegény vándorlegény kopogtatott egy olasz falucska háza ajtaján. Senki nem volt épp otthon, csak a gazdasszony, de az is nagy munkában, kenyérdagasztás közben. Akkoriban úgy illett, hogy ennivalóval kínálják a vendéget. Csakhogy szegény háziasszony bajban volt, mert nagyon semmi étel nem volt otthon, még kenyér se, hisz a tészta is épp kelt. Szerencsére eszébe jutott a megoldás. Lecsípett egy kis darabot a kenyértésztából, megpakolta a kamrában talált maradékokkal, zöldséggel, paradicsommal, maradék juhsajttal és betette a kemencébe. Mikor megsült, feltálalta a világ első pizzáját. Hogy valóban ez volt-e a világ első pizzája, és valóban így esett-e a dolog, nem tudni. Mindenesetre tény, hogy a pizza ma a világ legnépszerűbb eledele. Alapja egy kelt tésztából készült vékony lepénykenyér, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütőben megsütik. Jellegzetes fűszere az oregánó. A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a picea szóból ered, amit a rómaiak a kemencében sütött kenyérre használtak, de az is lehet, hogy a latin pincere (összegyúrni) szóból származik. A pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehető, Vergilius Aeneisében említik először. Az i. e. 3. században Marcus Porcius Cato a Róma történetéről írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Pompeji városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit. Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára. A középkorban, 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami akkoriban egyszerűen lepényt jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék, eléggé felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét. Az ókori római pizzaféleségek még nagy mértékben különböztek a maiaktól. A 19. századig az úgynevezett fehér pizzák készültek. A pizza tésztát tejföllel, vagy zsírral kenték meg, erre az alapra tették a feltéteket. A paradicsomot ekkor Európában még nem ismerték, majd jó ideig mérgezőnek hitték, és nem használták étkezéshez, a 18. század végére azonban elterjedt, és Nápoly környékén elkezdték ezzel ízesíteni a pizzákat. Az új ételfajta nagy népszerűségre tett szert és helyi nevezetességnek számított. Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, s nem kis jelentősége volt a társadalom szempontjából is: így fértek hozzá a legszegényebbek is, általában csak ezt tudták enni. 1830 körül aztán megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami szintén működik a mai napig, ezen a néven, ugyanott, Nápolyban a Via Port’Alba 18. szám alatt. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő sütődében dolgozott. 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéról, Margheritának nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza. A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára. Érdekes módon más campaniai termékektől, mint például a durum búzából készült tésztáktól, vagy a paradicsomtól eltérően a pizza csak az Egyesült Államokban megtett óriási kerülőút után terjedt el Olaszország többi részén. Az Itáliából kivándorló tömegek révén a XVIII.-XIX. század fordulóján nyílt az Újhaza is számos olasz étteremmel gazdagodott, s 1905-ben New Yorkban megnyílt az Államok első nápolyi pizzériája. Az újdonság erejével ható étel nagyon hamar gigantikus sikert aratott, ennek ellenére Észak-Európában csak az 1960-as években vetette meg a lábát, mindeközben Olaszországban a szerencsés nápolyiakat leszámítva továbbra sem ismerte senki. Újabb évtized múltán, az 1970-1980-as évek környékén végre Rómában és az ország északi részében is bemutatkozott, és onnantól fogva természetesen ott is lelkesen fogyasztották. Az igazi olasz pizza tésztáját általában vékonyra nyújtják, és kevés feltétet tesznek rá. A pizza kemencében lévő kb. 400 C fokos hő hatására a sülő tésztában lévő élesztő új életre kel, buborékok keletkeznek, és a pizza tésztája csodálatosan könnyű lesz. A feltétek alapja a legtöbb esetben (az ún. fehér pizzákat leszámítva) az oregánóval fűszerezett paradicsomszósz, valamint a mozzarella sajt. A végeredmény egy fenséges és egyben egyszerű étel, amiért mindmáig milliók rajonganak, és napjaink ételkultúrájának elidegeníthetetlen részét képezi.
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pizza
Pizza és tészta, Lajos Mari-Hemző Károly, Corvina Kiadó, Budapest, 1991
Pizza, Kreatív Konyha sorozat, Alexandra Kiadó, Budapest, 2008